Magunk mögött hagyva a századforduló ipari hajtását megérkezünk a régi pesti Belváros szélére, és a ma már kissé rejtélyes hangzású Fővám térre. Pedig a névadó épület a mai napig itt áll, de vajon melyik ez? És mi az itt álló Szabadság híd, és a szomszédos Erzsébet híd „felelőssége” abban, hogy a történelmi Belváros jelentős része nyomtalanul eltűnt?

A sókereskedelem és az ebből származó jövedelem a középkortól kezdve fontos forrás volt az uralkodónak és az országnak, így nem is meglepő, hogy ezt a területet az 1870-es évekig mint Salzplatz, Sóház tér vagy Só tér neveken találjuk meg a régi térképeken – lévén hogy a mai tér helyén állt a sóhivatal és raktárai, éppen a város szélén. Mai nevét 1874-ben kapta, amikor átadták az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz stílusú Fővámházat. Ám ez a történet sem volt ilyen egyszerű, mert amikor a Kiegyezést követően végre 1872-ben felállították a független magyar vámhivatali rendszert, és döntöttek egy pesti fővámház felépítéséről, a helyszínt illetően komoly viták lángoltak fel újra. Gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter már 1869-ben azt szorgalmazta, hogy a vámház kerüljön az akkori Tömő (a mai Kossuth Lajos) térre, de ez ellen a város tiltakozott, és az észérvek is ellene szóltak. Sokkal praktikusabb lett volna egy ilyen funkciójú épületet a raktárak és ipari területek közelébe építeni. Végül Andrássy Gyula ötlete győzedelmeskedett, és Ybl a következő tervváltozatot már a ferencvárosi Duna-partra készítette el.

Mára már csak kevés nyoma maradt, de ma a Corvinus Egyetemnek otthont adó épület legalsó szintjén a vasúttal szállított elvámolandó áruk részére számos vágány volt, a mozdony megfordítására pedig egy Ganz fordítókorong is volt az épületben. Illetve a raktárakhoz négy, zsilippel zárható vízi alagút is vezetett a Duna irányából – hiszen rengeteg áru hajón érkezett – ezek nyoma a rakparton még mindig látszik. Mielőtt bekanyarodunk a belvárosba, vessünk még egy utolsó pillantást a Dunára és a közeli két hídra – bár nagyon szeretjük mind a Szabadság, mind az Erzsébet hidat és ma már elképzelhetetlen nélkülük a város, bizony ennek a kettőnek az építése a századfordulón súlyos áldozatot követelt. Hogy megnyissák a hozzájuk vezető útvonalakat, át kellett vágni a történelmi belváros szövetét, aminek megannyi értékes épület is áldozatul esett. De nézzük is meg, mi történt.

Ismerd meg a környéket valamelyik kapcsolódó vezetett városi sétán is: Beyond Budapest: Légy a kedvesem Pesten! – múzsák és szerelmek krónikája