Kitekintés nyugatra – az Astoria

Kitekintés nyugatra – az Astoria

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Visszatérünk a városfalon kívülre, a forgalmas sugárutak és boulevardok által teli szőtt városrészbe. 

Kiérve a csendes, álmos, mai napig mintha falak mögött védve megbúvó Belvárosból igazi kontrasztként éljük meg a kiszélesített Kossuth Lajos utca és a soksávos Kiskörút forgalmát. Ám ami Pesttel történt, nem egyedülálló jelenség, a 19. századi várostervezők sehol nem voltak túl kegyesek a múlt örökségével szemben, gondoljunk csak arra, hogyan vált a fények városává Párizs is: III. Napóleon és Haussmann báró irányítása alatt a palotákat és sugárutakat az elbontott középkori város romjai fölé emelték. De a legendásan elegáns bécsi Ring is a korábban elbontott városfal és katonai védművek területén épült fel, innen a mi Kiskörútunkhoz hasonló formája és elnevezése is. Hasonló sors várt Budapestre is, amikor az 1893. évi XIV. törvénycikk elrendelte el a két új Duna-híd építését, amelyeket ma a Szabadság és az Erzsébet hídként ismerünk. 1894 nyarától kezdve pár röpke év alatt a régi városrészt rohamtempóban elbontották, és a helyén felépült a már általunk is jól ismert széles sugárutakból, elegáns bérpalotákból álló modern környék. Az aluljáróban azért egy emléktábla itt is őrzi a volt Hatvani kapu emlékét, de múltbeli kalandozásunk itt véget is ért, hiszen ez már egy másik korszak meséje.

Astoria (Fotó: Práczky István)

A Hatvani-kapu emléke (Fotó: Bartha Dorka)

A Március 15. (Eskü) tér, Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom. A felvétel 1890 után készült. (Fotó: Fortepan/Klösz György. Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.171)

Ez is érdekelhet

To top