Az idővel eltűnő, cserélődő, spontán utcai művészet után még egyszer pillantsatok fel a fejetek fölé, a város egyik leghatalmasabb mozaikjára, amely a Szervita téren álló egykori Török Bankházat dísziti. A bank elnevezés kicsit csalóka, mert valójában a pénzügyi vállalkozás szerencsejátékkal foglalkozott, a lottót egy időben felváltó osztálysorsjáték volt az üzletük. A mottójuk, amit évtizedekig használtak a hirdetésekben, így […]
Az idővel eltűnő, cserélődő, spontán utcai művészet után még egyszer pillantsatok fel a fejetek fölé, a város egyik leghatalmasabb mozaikjára, amely a Szervita téren álló egykori Török Bankházat dísziti. A bank elnevezés kicsit csalóka, mert valójában a pénzügyi vállalkozás szerencsejátékkal foglalkozott, a lottót egy időben felváltó osztálysorsjáték volt az üzletük. A mottójuk, amit évtizedekig használtak a hirdetésekben, így hangzott: A TÖRÖK szerencséje ÖRÖK.
Az elegáns épület úgynevezett szecessziós stílusban épült – ha megnézitek a szomszédos épületeket, látszik is, mennyire elüt tőlük. A szecesszió kedvelte a lekerekített, íves formákat, a tekergő, hajlékony motívumokat, nagy üvegfelületeket és fémes részleteket, és mindenek felett a színeket és a gazdag díszítést. Az épület homlokzatát is itt is egy hatalmas, 50 négyzetméteres (tehát egy közepes lakás alapterületének megfelelő méretű) mozaik koronázza meg.
A kép sok-sok ezernyi apró, alig hüvelykujj méretű színes üvegdarabból van kirakva, nagyon aprólékos munkával. A kép a magyarok védelmezőjét – latinul Patrona Hungariaként – emlegetett bátor nőalakot ábrázolja. Amikor a mozaik elkészült, az 1900-as évek elején minden nemzet kereste a saját gyökereit, a művészetben is gyakori téma volt a nemzeti múlt és történelem nagy alakjainak és eseményeinek a megjelenítése.
Ha sasszemetek van, akkor több fontos történelmi személyt is felismerhettek a művön. Zrínyi Miklós jellegzetes hajfonatával egy lovon ül a baloldalon, de a még bajusz nélkül II. Rákóczi Ferenc is ott figyel, a jobb oldalon pedig Kossuth Lajos látható.