A szecesszió már inkább mozgalom volt, nem is egyszerű stílusirányzat. Az iparművészet területéről indult ki, és pár év alatt meghódította a világot – de mikor, és hol is jelent meg ez az „új stílus”? Hol máshol mesélhetnénk erről, mint a Magyar Szecesszió Háza előtt állva.

A változás szele már 1880-ban érezhető volt, főként az angolszász világban, ahol az ipari forradalmak hatása a legerősebb volt. Az eltűnő kézművesség feltámasztását zászlajára tűző Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt a képző- és építőművészetre is, és a szecesszió gyökerei is valahol itt keresendők. Az új stílusra jellemző volt, hogy az összművészeti törekvése mellett erős lokális gyökerekkel rendelkezett, és a századfordulón szorosan összefonódott sok kisebb-nagyobb nemzet és népcsoport identitáskeresésével és a nacionalizmussal is. Francia területen egyszerűen „új stílusnak”, Art Nouveaunak nevezték, német részeken is hasonlóan „ifjú stílus”, Jugendstil volt a neve, az osztrák-magyar elnevezés pedig a latin gyökerű sēcēdō (kivonulás) szóból ered, míg a spanyol ajkúak Modernismonak hívták. Jól érezhetően minden nyelvben kifejezésre jut valahogy a múlttal való szakítás, és valami újnak, másnak az eljövetele. A sok-sok változat mellett két fő típusa létezett, a florális, virágos szecesszió könnyedén felismerhető mozgalmas, lendületes vonalairól, természetből vett növényi és állatos motívumairól és gyakran aszimmetrikus tömegképzéséről. A geometrikus vonal ennél sokkal szimetrikusabb, már-már az art déco felé hajló, a gazdag díszítettség helyett jellemzőbb a kontrasztos anyaghasználat – például márvány és fém, aranyozott részletek és üvegbetétek.

A Bedő-házat, a névadó, gazdag gyáros család megrendelésére Vidor Emil tervezte, 1903-ban készült el. Az aszimmetrikus, változatos ablaknyílásokkal tarkított homlokzatát megnézve ezen azt látjuk, hogy a nemzetközi irányzatok közül leginkább a kortárs belga vonal, és a floreális irány volt hatással Vidorra. Viszont érdekes apróság, hogy a díszítésen már a magyar tájra jellemző napraforgók is visszaköszönnek az erkély Zsolnay-díszítésében, miközben a friss közel-keleti ásatások során előbukkant mezopotámiai szobrok hatása is felfedezhető. És akkor most sétáljunk tovább a Honvéd utcában, ahol Vidornak egy másik háza is áll, ami egy uncia hasonlóságot sem mutat ezzel. Felismerjük vajon?