Kelenföld robbanásszerű népességnövekedésével a katolikus hívek száma is jelentősen megugrott a környéken, így szükségük lett saját templomra. 1992
karácsonyára végre elkészült a Szent Gellért-templom.
1920-ban elege lett e kelenföldi katolikusoknak az ideiglenes misézőhelyekből, melyek sem méretükben, sem minőségükben nem feleltek meg az elvárásaiknak, és megalakították a Templomépítő Egyesületet. Tíz évvel később el is készült a templom, de alig telt el egy újabb évtized, és már azt az épületet is kinőtte a plébánia. Bár az új, háromezer főt befogadó templom tervei már megvoltak 1940-ben, a háború miatt azok nem valósulhattak meg. Az építés csak 1984-ben indult meg, akkor már teljesen más koncepció szerint.Akkoriban állami támogatásról szó sem lehetett, az egyháznak pedig nem volt pénze, így Krichenbaum József plébános közösségi felajánlások, illetve saját tőke bevonásával jutott hitelhez. Ezt később az altemplomban kialakított, örök megváltású urnatemető bevételeiből fizette vissza.
A templomépítés tíz évig tartott, de még utána is hosszú évek teltek el, mire az egész épületegyüttest befejezték. A Kiss András tervezte épületkomplexumban a templomon és az altemplom kívül, a plébánia, egy külső keresztút és egy urnatemető is helyet kapott. Utolsó eleme, a harangtorony csak 1999-ben készült el.
