Zöld villamos a Lövölde téren

Zöld villamos a Lövölde téren

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Honnan a kissé vészjósló név, és mia az a furcsa zöldes kabinka a játszótér mellett?

Amíg meg nem épült az Andrássy út, addig ez az útvonal vezetett ki a Városligetbe: végig a szűk és zsúfolt Király utcán, át a Lövölde téren és a fasoron, ki a zöldbe. Tehát itt ért nagyjából véget a város lakott része, így ideális helyszín volt, hogy a belváros mellől ide költöztessék ki a lövölde épületét. De miért is volt lövölde egy városban, kik jártak ide? A városi polgárságnak mindenhol érdeke és kötelessége is volt, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges külső támadás esetén, nem volt ez másképp a pestiek esetében sem. Az első lövölde, ahol a polgárok gyakorlatoztak, hogy megvédhessék magukat a török vagy kuruc portyáktól, már az 1600-as években állt, de 1703-ban törvény is született arról, hogy fel kell állítani ilyen „czélos társaságoknak” megfelelő épületet és ott a kijelölt polgároknak vasárnaponként kötelező is megjelenniük. Aki nem jött el, annak pedig bírságot kellett fizetnie. Bár a történethez az is hozzá tartozik, hogy amikor 1841-ben ide került a lövölde a Király utca végébe, már inkább a társasági élet, szórakozás és a sport volt a központban, nem a katonai kiképzés. Végül a lövöldét 1890-ben el is bontották és megszületett a ma ismert tér. Ekkoriban kerülhetett ide a furcsa fém házikó is, amit a pesti nyelv „zöld villamosnak„ is nevezett, de hivatalos nevén a Beetz-féle nyilvános vécék egyikének szerencsésen megmaradt példánya.

Bármilyen gyors ütemben is fejlődött Budapest, a tisztálkodás kérdése sokáig csak kullogott a többi modern vívmány mögött. A fürdőszoba még a századfordulón is luxusnak számított, és közös mellékhelyiséget is sok házban csak a folyosó végén helyeztek el, nem is beszélve a köztéri illemhelyekről, vagyis  ezek hiányáról. 1896-ban, amikor a millenniumi ünnepségekre hatalamas tömegek áradtak a fővárosba, akkora gondot okozott ezek hiánya, hogy végül átmenetileg a házmestereket kötelezték arra, hogy szükség esetén beengedjék a járókelőket. Végül az elegáns és korszerű megoldást a Bécsben már sikeres Beetz Vilmos cége szállította, akik a kis házikókkal férfiak és hölgyek részére is megoldották a problémát. A fémből készült, így könnyen takarítható és olajjal szagtalanított házikók igazi világszabadalomnak számítottak, egykor 82 darab áll belőlük főváros szerte, és ha figyelünk, még ma is találunk egyet-egyet elvétve.

Fotó: Práczky István

A Lövölde tér, szemben a Városligeti fasor 1890 körült – Fortepan/Klösz György. Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.108

Ez is érdekelhet

To top
"