A Fővám tér első neveit (Saltzplatz, Sóház tér, Só tér) az 1800-as években itt álló sóhivatalnak köszönhette. Mai nevét az 1874-ben átadott, Ybl Miklós által tervezett Fővámpalotának, köszönheti, mely napjainkban a Budapesti Corvinus Egyetemnek ad helyet. A Duna partján hosszan elnyúló, Budapest látképét meghatározó neoreneszánsz épület, huszonkét gondosan kiválasztott, jelképes tartalmat hordozó homlokzati szobra között találhat a nézelődő görög mitológiai alakokat, de akár fontos magyar foglalkozásokat (pl. halászat, pásztorkodás) megjelenítő figurákat is.
Mellette a műemlék Vásárcsarnok, melynek tetőszerkezetét Zsolnay kerámiák fedik. Az impozáns épületet 1897-ben adták át, s ma már igazi turisztikai látványosság: a CNN 2013-ban Európa legjobb piacának választotta. Pedig eleinte nem tetszett az árusoknak a csarnok szigorú rendje; tilos volt az addig megszokott kiabálás, káromkodás, még fütyörészni sem lehetett.
A csarnok azonban igazi siker lett, később olyan híres látogatói is voltak, mint Margaret Thatcher (1984), Akihito japán császár (2002) vagy Károly herceg és Diana hercegné (1990).
A csarnokkal ma is szemben álló épületbe, az egykori Nádor Szállodába jártak iszogatni a kofák és a piaci törzsvendégek hajnalban, csakúgy, mint az elegáns urak és hölgyek a kávéházak bezárása után, így a közönség nagyon vegyes volt.
Az örökké nyüzsgő térről a turisták a népszerű Váci utcán is végigsétálhatnak, illetve a Szabadság híd pesti hídfője is csábítóan hívogat: szinte egybeolvad a Fővám térrel. A híd déli felén, a pesti oldalon látható még azon üvegbúra foglalata, mely a híd avatáskor Ferenc József által ünnepélyesen bevert szöget védte (amit már rég elloptak), illetve a híd északi oldalán sétálók Mihail Kolodko, gerillaszobrász Ferenc József apró, csónakázó alkotásárais figyelmesek lehetnek.