A régi Kecskeméti kapu előtt kialakult térre érkezik meg Budapest egyik leghosszabb útja, az Üllői. Egészen a 2000-es évek elejéig gondtalanul ömlött az autóforgalom a pesti belváros utcáira, de 2006-ban új ötletek mentén rendezték át a forgalmat.
Budapest városszerkezete sugaras rendszerű, kialakulásakor minden út a pesti városfalat célozta meg, ugyanis itt volt a kereskedelem központja, és a Dunán történő átkelésre sem volt sok lehetőség korábban. A Váci út, a Király utca, a Rákóczi út, az Üllői út és a Soroksári út mind telibe találja a Belvárost. Ennek a korábban előnyös városszerkezetnek az összekötésére alakították ki a Nagykörutat, majd a később megépített Hungária körút is a Belváros elkerülését segíti, ugyanúgy, ahogy a további körutak külső kerületeket összekötő szerepe is fontos. De a gépjármű forgalom előretörése során a Belvárost továbbra is az átmenő forgalom jellemezte.
A 21. században egyre nagyobb az igény az élhető belvárosok iránt, amelynek egyik elengedhetetlen lépése az átmenő autóforgalom kiszorítása. Míg a Rákóczi út tengelyében ezt még nem sikerült megtenni, addig az Üllői úton haladva ma már kevés ember gondolja, hogy egyenesen áthajt a Belvároson a Kecskeméti utca és Petőfi Sándor utca vonalában. Ez a Budapest Szíve pályázat során kialakított Belváros Főutcája projektnek köszönhető, melynek során a Kálvin tér és a Szabadság tér között húzódó utcák forgalomcsillapítását tűzték ki célul. Sikerrel.
A 90-es évek posztmodern építészetének hagyatéka a Mercure Hotel, szimbolikusan jelzi a Kecskeméti kapu régi helyét (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
A magyar high-tech képviselője, a Kálvin téri új irodaház Virág Csaba tervei alapján 1999-2003 között épült meg (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
Kálvin tér a Vámház körút felé nézve. A Danubius kút mögött a református templom. A felvétel 1891-1897 között készült. (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.042)
