Hogy került a sündisznó a város legrégebbi emeletes lakóházára a Hess András téren?

Már a középkorban, 1290-től is rengeteg tulajdonosa volt az épületnek – főnemesek, egyházi rendek, amely Buda első emeletes házaként vált ismertté. (Akkoriban persze még a ma egy épületet alkotó tömb több kisebb házból állt). A tulajdonosok között volt az a Cillei Hermann is, aki egyszerre volt az akkori uralkodó Luxemburgi Zsigmond, és a király utáni második ember, a nádor veje. Így nem csoda hogy a korban „Magyarország apósaként” is emlegették. Cillei leszármazottai egészen a Hunyadiak koráig fontos politikai szereplői az ország életének. Az épület  feltehetően a török korban is állt, hiszen a krónikák szerint előtte esett el budai vilájet utolsó török kormányzója, Abdurrahmán Abdi Arnaut 1686 szeptember 2-án. Aki a középkori nyomokat keresi az épületen, az a kapualj mellett a lábazaton feltárt és helyreállított félköríves pinceajtónál találja meg. Az ötletes nevét a török kor után kapta, amikor itt működött Vörös Sünhöz (zum Rothen Igl) fogadó. A fogadóban báltermet is alakítottak ki, ahol színpad is volt – ez adott otthont a város első gyermekszínházának is. A 6-14 évesekből álló társulat előadásai nagy sikernek örvendettek, még vidéki turnékra is mentek. Az épületek után kicsit bolyongjunk a hangulatos utcákon is, hiszen a kis sikátorok és az egykori bástyafalakon vezető sétányok hangulata is hozzátartozik a negyedhez.

Ismerd meg a környéket valamelyik kapcsolódó vezetett városi sétán is: Sétaműhely: Zsidók és törökök a várban

Fotó: Bartha Dorka

Fotó: Bartha Dorka