Kevés gazdagabb történelemmel rendelkező épület van a városban, mint a Szentháromság tér sarkán álló Régi Városháza.

Az első, amit járókelőként észreveszünk ezen az épületen, az jó eséllyel a tér sarkán lévő mélyedésben őrt álló Pallas Athéné szobor,  aki az ókori görög mitológiában a bölcsesség és igazságosság istennője, és az ő oltalma alatt állnak a városok is. Így érthető, hogy az ő szobra került a barokk korban a Városháza előtti díszkútra, majd magának az épületnek a sarkára, azzal a lokális átalakítással, hogy pajzsát a rémisztő medúzafő helyett Buda város címere díszíti.

Maga az épület egészen régi, középkori alapokkal rendelkezik, de mait idéző formáját Buda töröktől való 1686-os visszafoglalása után kezdte elnyerni, az az itáliai építész, Venerio Caresola tervei alapján. A budai magisztrátus, azaz városvezetés az első hivatalos ülését 1710-ben tarthatta meg a falak között. Az ezt követő mintegy 160 évben meg is őrizte városháza funkcióját, Pest és Buda egyesítése után, 1973-tól pedig az első kerületi elöljáróságnak lett a székhelye. A második világháborúban ugyan súlyos találatot kapott, de viszonylag gyorsan renoválták, hogy aztán ide költözzön egy ideig a Budapesti Történeti Múzeum, majd az MTA Nyelvtudományi Intéze. A teljes körű felújítása 2014-ben indult meg, ennek keretében alapos régészeti feltárásokat végeztek, a renovált épületben a pinceszinten a középkori emlékek, a felsőbb szinteken pedig a barokk kori elemek dominálnak, miközben az egész épületet finoman áthatja a kortárs szemlélet és építészeti megoldások, melyek maximálisan tiszteletben tartják az eredeti épület elemeit.

Ismerd meg a környéket valamelyik kapcsolódó vezetett városi sétán is: Sétaműhely: A Várnegyed legendái