A város egyik legkülönlegesebb, ezernyi apró érdekességet rejtő épülete előtt állunk, amelyet Lechner Ödön tervezett, és eredeti funkciója szerint Postatakarékpénztárként készült ez 1901-ben. De hol bujkálnak rajta a takarékos méhek, és hogyan illeszkedik Lechner gazdag életművébe ez az épület?

Lechner Ödönt – nem alaptalanul – a magyar szecessziós építészet megteremtőjének tartjuk. Első, nagy visszahangot kiváltott, és talán még közmegbotránkozást is keltő épülete az Iparművészeti Múzeum volt, melyet Pártos Gyulával közösen tervezett „Keletre magyar” jeligével. Már ezen az épületen jól látszott, hogy Lechner inspirációs forrásai a magyar népművészet formakincse, és a keleti, főként perzsa minták – ezek felhasználásával, és a kortárs építészet magasfokú ismeretével egy itthon még soha nem látott, egészen egyedülálló stílust hozott létre. 

Bierbauer Virgil 1929-ben egy heves vitacikkében ezt írja: „Modern építészeti törekvéseink címen írt tanulmányomban rámutattam arra, hogy Lechner Ödön főművében, a Postatakarékpénztár palotájában miként csendül fel az új, a megszülető modern konstruktivitás. (…) S épp ezért mondottam, hogy ez az épület a magyar építészettörténet világtörténelmi pillanata: E pillanattól kezdve lesz önálló a magyar építőművészet számottevő világviszonylatban is.”

Érdemes olyan apróságokra is figyelni, hogy miként utal a díszítéssel Lechner az épület funkciójára: a függőleges oszlopokon álló kaptárak, és ebbe felfelé siető méhecskék sora mint a takarékosság szimbólumai jelennek meg, a tetőzet legmagasabb pontján látható bikafejet pedig a nagyszentmiklósi kincs ihlette, az építész ezzel a keleti rokonság szellemét erősítette meg. De az épület talán leglélegzetelállítóbb része az, ami az utcáról alig, vagy csak nehezen látszik: a Zsolnay cserepekkel burkolt zöld-sárga tetőzet. Lechner szoros barátságot ápolt a Zsolnay manufaktúrát felvirágoztató Zsolnay Vilmossal, szinte minden épületén felfedezhető gyümölcsöző együttműködésünk nyoma. Ha kigyönyörködtünk magunkat, sétáljunk el a környéken álló szecessziós lakóházak felé, mert a stílus egyik újítása az volt, hogy végre lehetőség nyílt élhető nagyvárosi bérházak tervezésére is, vagy legalábbis az kísérletezés elindult.

Ismerd meg a környéket valamelyik kapcsolódó vezetett városi sétán is: Sétaműhely: Ahol a pénz lakik – tematikus séta