Sokan mondják a rákospalotai MÁV-telepre, hogy „város a városban”. Ennek megfelelően két temploma is van, egy katolikus és egy református. Utóbbihoz a telket a MÁV ajánlotta fel, és – a jelentős közadakozás és minisztériumi hozzájárulás mellett – támogatta is a felépítését.

A telket már 1926-ban megkapta az egyház, és egy valódi épületkomplexumot álmodtak ide, lelkészlakással, gyülekezeti házzal.  Azonban mire a tervek összeálltak és elegendő támogatást tudtak összegyűjteni, jött a II. világháború. Ez az oka annak, hogy csak húsz évvel később, 1944-ben szentelték fel a templomot. Az építész, Csaba Rezső publicista is volt, aki szívesen bújt olykor igen beszédes álnevek mögé: Szólás Péter, Rovó Márton; az igazi neve Zeitler Rudolf volt.

Az építés fő szorgalmazója dr. Gyökössy Endre MÁV-főtanácsos, egyházgondnok volt. 1994-ben, az átadás ötvenedik évfordulóján azonos nevű fia, az ismert lelkész mondott beszédet.

A templom az erdélyi népi építészet jegyeit hordozza, jellegzetes nyitott tornácával és két tornyával. Az alsó szinten gyülekezeti terem van, mely gondtalanul működhetett, míg az emeleten található templomteret a szocializmus alatt nemigen használhatták.  Azt csak 1994-ben vehették ismét birtokba a hívek.

Hűségesen szolgáló kis harmóniuma mellett egy Hollandiából érkezett elektromos orgonával is büszkélkedhet a templom. Az úrasztalát egyetlen tölgyfából faragták ki, ezt dr. Nagy József presbiter csináltatta 1956-ban lelőtt fia emlékére.

Két nagy vihar is megrongálta az épületet az idők során, így az építésekor ültetett jegenyesort 2007-ben ki is kellett vágni.

A politikai és természeti csapások dacára a templomban márványtábla hirdeti, hogy „Isten megőrizte az ő gyülekezetét”, és valóban: a mai napig aktív gyülekezettel büszkélkedhet a templom.