A 19. század második felében, a kiegyezést és a városegyesítést követően, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik fővárosaként Budapest olyan lehetőségeket teremtett zsidó polgárai számára, amelyekről korábban csak álmodhattak. Ők pedig éltek ezzel: kereskedők, gyárosok, mecénások, tudósok, építészek, írók, képzőművészek kerültek ki közülük, akik felvirágoztatták az egyesített fővárost és örökre nyomot hagytak Budapesten, sőt az egész világon. Az innen származó zsidók teremtették meg Hollywoodot és a cionizmust, nélkülük nem hozták volna létre az atombombát és a hologramot sem. Egykoron Budapest lakóinak közel negyede zsidó volt, a város minden szegletében éltek.
A 20. század mindent felforgató viharai ellenére a Budapest zsidó öröksége ma is eleven, aminek a jeleit a főváros utcáin sétálva is felfedezhetjük. Egyáltalán nemcsak a belvárosról van szó, érdemes a távolabb eső kerületekbe is ellátogatni, ha a város zsidó öröksége iránt érdeklődünk. Ha szemfülesek vagyunk, Budapest-szerte az utcaképbe simuló titokzatos zsinagógák és imaházak, vallási motívumokkal díszített lakóházak, egykori kóser szalámigyár titkai és történetei tárulnak fel. Kiderül, hol találjuk meg a cionizmust megálmodó és létrehozó Herzl Tivadar legkisebb emlékművét, amelyet csak az igazán szemfülesek fedezhetnek fel.. Megismerjük, hogyan hatottak a katolikus templomok és a mesés kelet a századforduló zsinagógaépítészetére, és a látnivalókat felfedezve mi magunk is elmerülhetünk Budapest pezsgő zsidó életében a belvárostól Kőbányán át egészen Újpestig és Óbudáig!
Mint tudjuk, a cél szentesíti az eszközt, de legyünk őszinték, nem túl gyakori az istállók templommá alakítása. Az erős hit viszont átsegít a sok nehézségen, ahogy tette ezt 1870-ben az Első Budapesti Közszolga Egylet tagjaival is.
A kőbányai zsidó élet egykori központja: a századfordulón mind a zsidó, mind a keresztény felekezetű kőbányaiak adakoztak azért, hogy ez a mesebeli épület elkészülhessen
Budapestszakrális helyszínszecessziózsidó örökség
A zsinagóga építésekor a környéken földszintes házakat, az épülettől nem messze vasúti síneket, a közeli Mázsa téren pedig sertéspiacot kell elképzelnünk. Mára a környezet jelentősen megváltozott, de az épület szerencsére újra a régi fényében tündököl.
A munkaszolgálatra kényszerített magyarországi zsidó áldozatok és túlélők emlékére
Budapestholokausztkortársszobor
Az egykori Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézetének kertjében látható Baráz Tamás emlékművek, mely a munkaszolgálatos zsidók szenvedéseire emlékeztetnek. A 2009-ben született alkotás a katonaköteles zsidóság fizikai kizsákmányolásának és az ehhez kapcsolódó megaláztatások örök mementója.
Budapest nemrég felújított varázslatos hangulatú zsinagógája, amelyen a romantikus és a mór elemek keverednek
építészetPest-Budaszakrális helyszínzsidó örökség
A kiegyezést követő években a vallás gyakorlásáról folyó állandó viták sorsfordítónak bizonyultak a magyar zsidóság számára. A hagyományok megújítása éppúgy hatással volt ennek az épületnek a megszületésére, mint tervezőjének eredeti elképzelései.
A szigorú kóser szabályok szerint működő régi húsüzem étteremként született újjá
gasztroklasszicizmusPest-Budazsidó örökség
Erzsébetvárosban egykor tizenkét kóser húsüzem szolgálta ki a vevőket. Az egyik leghíresebb, a tulajdonosokról Rebenwurzelnek nevezett üzem ma Kőleves vendéglőként működik, ügyelve az egykori tulajdonosok hagyományaira.
Keresztény és zsidó budapestiek békés együttélésének emléke ez a zsidó motívumokkal díszített szecessziós lakóház
Budapestépítészetszecessziózsidó örökség
A Löffler Sándor által tervezett századfordulós szecessziós ház a zsidónegyed szívében a magyar és a zsidó kultúra eredetileg eltérő, de az együttélésben mégis összefonódó jelentéstartalmú jelképeit együtt hordozza.
Megrázó holokauszt emlékmű a Dunába lőtt áldozatok emlékére
Dunaholokausztszoborzsidó örökség
Budapest talán legfontosabb és legismertebb köztéri szobrának egyike már első ránézésre is kíváncsivá teszi a nézelődőt: vajon mit jelenthetnek az elszórt cipők a Duna-parton? Az egyik alkotó szerint „Budapest nem adja meg magát a felejtésnek, és szembe mer nézni múltjával” – erről tesz tanúbizonyságot az emlékmű.
A töröktől visszafoglalt Óbuda zsidó közössége egy évszázad háborítatlan fejlődésének és anyagi gyarapodásának köszönhetően országos viszonylatban is kiemelkedő szerepre tett szert. Egy idő után azonban csak úgy tudták felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciát jelentő Pesttel, ha új zsinagógát építenek.
