Budapest a történelmi fordulatok és a szembenállás városa.
1956-ban a városlakók ellenállóvá, szabadságharcossá és hősökké lettek, a pesti események történelmünk és identitásunk meghatározó részévé lettek. Akkori kiállásunk előtt az Így éltünk mi a forradalom előtt című budapesti sétákkal tisztelgünk, amelyeken a valós térben eleveníthetjük fel a Budapest 50-es éveit és történeteit.
Helyezd valós térbe az ismert és a kevésbé ismert történeteket városunk a forradalom előtti időszakáról, és járd végig a Budapest Bejáró 50-es évek sétáján!
A 2. világháborút követően Rákosi Mátyás, Sztálin legjobb tanítványa, megkezdte a totális diktatúra kiépítését az országban. A polgári pártokat kizárták a hatalomból, ezzel megteremtve a Magyar Kommunista Párt, majd később a Magyar Dolgozók Pártjának egyeduralmát. A fennálló rendszert Sztálin 1953-as halála rengette meg, Rákosival szemben Nagy Imre, mint reális választási lehetőség jelent meg a magyar […]
Az 1940-es évek végén a mozik államosítására is sor került, a párt propagandaeszközévé váltak, így ezáltal az államideológia sokkal szélesebb közönséghez jutott el. Céljuk elérése érdekében az országban működő mozik számát megsokszorozták, a korábbi nyugati filmek számát drasztikusan csökkentették, és a filmkészítés irányvonalát is meghatározták. A mai Puskin mozi -eredeti nevén Fórum Filmszínház- megnyitását követően […]
A Holzer a 19. század végén Budapest egyik legnagyszerűbb áruháza volt, ott vásárolt többek között Blaha Lujza és a királyi család nőtagjai is. Az áruházat, több tulajdonosváltás után, 1948-ban államosították, majd 1950-ben, szovjet mintára megnyitották az Úttörő és Ifjúsági Állami Áruházat. Az Úttörőben a szocialista piacokon kapható legújabb játékok mellett, gyermekruhák és bútorok, tan-és sportszerek, […]
Az 1950-es évek elején megkezdődött az egyetemi oktatási rendszer átalakítása: új tankönyvek jelentek meg, a megbízhatatlannak tartott „polgári” professzorokat eltávolították a katedrákról. A kommunista ideológia terjesztésére marxizmus-leninizmus tanszékeket állítottak fel, speciális szakegyetemeket hoztak létre, és soha nem látott ütemben növekedett a munkás- és parasztszármazású diákok száma.
A Magyar Nemzeti Múzeum épülete a 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett, helyreállítási munkálatai még az 1950-es évek elején is folytatódtak. Ezt követően az új ideológiai elvárásoknak megfelelően új állandó régészeti és történeti kiállítások készültek a nagyközönség számára. Ebben az időszakban kezdődött a gyermekjátékok tudatos gyűjtése, aminek következményeként létrehozták a gyermekjáték-gyűjteményt. A háború előtti látogatószámok is […]
Az 1950-es években maszeknak lenni nem volt egyszerű, ám a Tichy családnak mégis sikerült 1953-ban a Bródy Sándor utcában megnyitniuk üzletüket. A tisztító a háború előtt a Vármegye utcában működött, onnan költöztek át a Palotanegyedbe. A Bródyban található üzletből nemcsak színészek, politikusok, zenészek öltözetei kerültek ki tisztán, hanem többek között Batthyány Lajos mellényét és Erzsébet […]
Az 1950-es évek propagandájának eljuttatására a rádió tűnt a leghatékonyabb eszköznek és a hatalom, céljának elérése érdekében minden lehetséges módon igyekezett is ezt elérni. A nyugati országok közvetítéseit folyamatosan zavarták, csak a Kossuth és a Petőfi adókat lehetett fogni. Talán kevesen tudják, hogy a Magyar Rádióé volt világ első stúdiópalotája 1928-tól, és a Rádiónak volt […]
Az 1940-50-es évek fordulóján az öltözködési szokásokban és a divatban egyre erőteljesebb változások történtek. Az öltözködés uniformizálásával is kifejezésre jutott a társadalmi átalakulás, a régi polgári világgal való szakítás. A szűkös anyagi lehetőségek és a politikai elvárások miatt utat tört magának a vászonruha, a lódenkabát, a micisapka és a flanel blúz. Az egyedi helyett a […]
