Az 1830-ban ideérkező első iparos telepesek néhány évvel később tették le a leendő Újpest alapjait. A „zsidó gyarmat” – így nevezte a helyet Ugró Gyula, Újpest város első polgármestere – alig néhány évtized leforgása alatt Magyarország negyedik legnagyobb iparvárosává fejlődött, lakóinak száma pedig alig háromszázról ötvenötezerre ugrott. Újpest alapítói már a kezdetekkor modern településről álmodtak, ahol nincs helye földművelésnek, hiszen a jövő záloga az ipar volt. Ennek megfelelően az ipari és kereskedelmi vállalkozások teljesen szabadon működhettek Újpesten abban a korban, amikor a szomszédos településeken még tömegek éltek jobbágyként, a szabad költözés jogától is megfosztva. Újpest nyitottságát mutatta a zsidóság helyzete: nem érte őket semmilyen hátrányos megkülönböztetés. Az első újpestiek többségükben zsidó gyárosok és kereskedők voltak, így nem meglepő, hogy az újpesti zsidó hitközség és a település első vezetője egy és ugyanaz a személy, Lőwy Izsák tímármester volt. Minden feltétel adott volt a város fejlődéséhez: a kedvező szabályozások, a főváros közelsége és 19. század közepén kiépült, első magyar vasútvonal. Egymás után alapították a gyárakat, ahova a monarchia minden szegletéből érkeztek munkát kereső tömegek. Újpest olyan multikulturális olvasztótégely lett, amely igazi közösséggé kovácsolta az ide költözőket. Senkinek sem voltak előjogai, mindenki tiszta lappal és egyenlő esélyekkel indult: joggal becézték Újpestet Kis-Amerikának, ahol minden lehetséges volt.
Akadálymentes busz: 122E, 104, 104A, 196, 196A, 204 metró: M3
Pontok
Újpesti Nagyzsinagóga
Az egykor virágzó újpesti zsidó közösség gyönyörű zsinagógája
Az újpesti zsidóság története egyidős az egykor önálló városéval. A község első vezetője volt az újpesti zsidó hitközség első elnöke is, az 1885-ben átadott neológ zsinagóga épülete mégis csak egy mellékutcában kapott helyet.
Még több infó
Újpesti Városháza
A legszebb községháza a monarchia Magyarországán, ahol szinte mindent újpesti mesterek készítettek
Az előző századforduló erőtől duzzadó Újpestjének jelképe a községházának épült díszes palota, mely egyszerre szól a korra jellemző dzsentris nagyzolásról és az Újpestet naggyá tevő racionális üzleti szemléletről.
Még több infó
Újpesti posta
A budai Postapalota kistestvére
A „napsugaras tornyok”, evangélikus templomok tervezéséről elhíresült építész meg kívánt felelni a kor elvárásainak, és az újpesti főposta modern funkcióját historizáló stílusba öltöztette.
Még több infó
Egykori lóvasút indóháza
Pest első személyszállító lóvasútja Újpestet és a Kálvin teret kötötte össze
Egy vállalkozás gyors sikeréhez gyakran nem kell más, mint elsőnek lenni. Ha pedig a társadalmi hasznosságát is sikerül bizonyítani, hosszabb távon is garantált a bevétel. Talán ennek is köszönhető az első lóvasúti indóház megmaradása.
Még több infó
Magyar Autóklub székháza
A 21. századi építészet egyik legjobb budapesti példája
Az Újpest-Városkapu közelében található Magyar Autóklub Székház különleges tömegformálásával egyből kiválik a szomszéd panelházas lakótelep szögletes épületeinek sorából.
Még több infó
Kecskefarm a Népszigeten
Budapest vadregényes félszigete, ahol kecskék, kajakozók és újhullámos kocsmák békésen léteznek együtt
A szigetnek nevezett, valójában a 19. századtól félszigetként létező vadregényes terület lassan a főváros egyik legfelkapottabb szabadidős helyszínévé válik. A gyerekek talán legkedvesebb foglalatossága itt az állatok etetése.
Még több infó