Az előttünk álló, igazi tündérmesébe illő, vadregényes villa építettője az ország egyik leggazdagabb, bárói és grófi ággal is rendelkező nemesi család, a Wenckheimek egyik sarja volt.
Read more »
Induljunk el felfelé a Bartókról felkanyarodó, gesztenyefákkal szegélyezett Orlay utcán – itt a nagy bérházakat lassan kertes villák váltják fel, ahogy haladunk felfelé a hegyre. A környék is csendesebb, mint a zsibongó Bartók, itt már hamisítatlan „budai" hangulat uralkodik.
A Gellért-hegy közeli lankája a környék legkorábban lakott területe volt – no de ennyire régre nem mennénk vissza, ez is elég izgalmas, hogy a 19. század végén hogy nézett ki a környék. Könnyebben járhattunk volna erre csónakkal, mint villamossal.
A szerzetesek egykori magánkertjéből lett tér nagyon változatos arcot mutat, és bár mellette megy el a forgalmas Fő utca, parkosított jellegével enyhíteni tudja annak terheltségét.
A vár tövében álló katonai fegyverraktárak helyén 1900-ban készült el a helyi polgárok régóta vágyott kulturális épülete – de minek kellett Budára is egy Vigadó, ha már Pesten állt egy?
A várfal tövében húzódó parkban álló fáknak egészen különleges, Budapesthez szorosan kapcsolódó története van.
Sétáljunk kicsit a város egyik legszebb korzóján, amely különösen tavasszal, a díszcseresznyefák virágzása idején népszerű sétahely.
Miközben a várfal felé sétálunk az utcákon és sikátorokon, keresztezzük a Fortuna, Országház és Úri utcákat is – mind egy irányba, az egykori kapuk felé futnak.
Hogy került a sündisznó a város legrégebbi emeletes lakóházára a Hess András téren?
Kevés gazdagabb történelemmel rendelkező épület van a városban, mint a Szentháromság tér sarkán álló Régi Városháza.
Hófehér karcsú torony, színpompás Zsolnay tetőzet, gazdag gótikus formák – bár a templom egy idealizált középkori formában született újjá, már a névadója, Mátyás király se ismerne rá.
A 80 hektáros park már régóta a pestiek kedvelt kikapcsolódási helyszíne volt, eleinte főúri angolkertek, majd vurstlik, mutatványosok, végül kiállítások helyszínévé vált. Országos hírnévre a már sokat emlegetett 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával tett.
A tér, ahol minden ide érkező turista megfordul, ahol az itt álló emlékmű minden magyar iskolás történelemkönyvében szerepel. De vajon felismernénk, ha egy 20. század elején készült képen látnánk?
Klimatizált utca száz évvel ezelőttről? Az árnyas Benczúr utcán sétáljunk ki a Hősök tere felé.
Kicsit még sétáljunk tovább a Ligetbe kivezető egykori útvonal mentén, ami a Lövölde teret elhagyva látványos változáson megy keresztül: hirtelen egy elegáns, fasorokkal szegélyezett zöldövezeti villanegyedbe csöppenünk.
Honnan a kissé vészjósló név, és mia az a furcsa zöldes kabinka a játszótér mellett?
Feltűnt már, hogy a város számos pontján egymáshoz nagyon hasonló kinézetű, hatalmas csarnokok állnak? Az egyezés nem véletlen és nem is valami elfeledett másolási bortány nyoma – a fedett piacok kiépítése egy hatalmas fővárosi projekt volt, amivel a rohamtempóban növekvő Budapest élelmezési problémáit igyekeztek megoldani.
Hogyan lesz a széles, de nem túl hangzatos Gyár utcából a város egyik legkellemesebb kiülős tere?
Budapest, ahogy ma ismerjük – a sugár- és körutak rendszere, a nevezetességek jelentős része, az elegáns villák és jellegzetes bérházak világa mind-mind a századfordulón alakult ki, az 1860-as évek vége, és az első világháború közötti pár évtizedben. De mi is indította meg ezeket a hatalmas változásokat?
A századfordulón a legmodernebb elvárásoknak megfelelően épített egykori Erzsébet Nőiskola, és a szomszédos Vakok Királyi Nevelő és Tanintézete a lelkes Lechner-követők, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond remekei.
A grandiózus épületek után íme egy kedves családi villa, amelyet az építész saját maguknak tervezett.
Ismerős már valahonnan a kerítés oszlopainak formája? Nem véletlen, hiszen egy újabb Lechner épülettel állunk szemközt.
Az egykori Park Clubnak több különlegessége is volt, a kifinomult eleganciáján túl ez volt az első, amelynek női, akár hajdon tagjai is lehettek, és a kertjében hódolhattak a századfordulón egyre nagyobb teret nyerő sportolási láznak is.
A Stefánia út éke a kékes színben csillogó tündérpalota, amely Magyarország legrégebb óta működő tudományos kutatóintézetének ad otthont.
