Ahol a távolságok lerövidülnek – Budapest közlekedése

Ahol a távolságok lerövidülnek – Budapest közlekedése

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

A főváros ma is használt közlekedési hálózata a a 19. Században kezdett kialakulni. Ekkor már omnibusz-, lóvasút- és villamosjáratok működtek, ráadásul London után Budapest volt a második európai város, ahol földalatti vasút üzemelt (a mai 1-es metró). Az országot pókhálóként átszövő vasúthálózat is itt fonódott egybe: a monumentális pályaudvarok azóta Budapest jelképeivé váltak, gondoljunk csak a legnagyobb forgalmat bonyolító Keleti, vagy a világhírű Eiffel által megalkotott Nyugati pályaudvarra!

Ahogy teltek az évek a lóvasutat villamosok váltották fel, majd velük versengve jelentek meg az autóbuszok, és azok speciális változatai, az áramszedős trolibuszok, amelyek 1949-ben kezdték meg működésüket. 70-es számozásuk a Rákosi-korszak mementója, hiszen Sztálin 70. születésnapjának tiszteletére jelölték így a budapesti trolijáratokat.

A 150 éves Budapest városképében és közlekedésében is rendkívül fontos szerepet játszanak a körutak. A Kiskörút, ami az egykori pesti városfal mentén húzódik, illetve kijjebb, az eredeti tervek szerint hajózható csatornaként elképzelt, de végül közútként megvalósult Nagykörúton sétálva ma már nehezen képzelnénk el, hogy valaha ez a város szélének számított.

A város a Duna mentén épült, Budát és Pestet számos híd köti össze, a folyón pedig nem csak étterem-, buli- és turistahajók ringatóznak. Fontos szerepe van a hazai és nemzetközi folyami közlekedésben, sőt, az 1970-es évekig Budapest – azon belül is Csepel – tengeri kikötőként is funkcionált.

21. századi metropoliszként természetesen Budapest számtalan izgalmas helyszínt tartogat a közlekedés iránt érdeklődők számára: a Duna partján különös építmények várják, hogy felfedezzék őket, a külső kerületekben régi vasúti indóházakat találunk, de a legújabb metróvonal gyönyörű állomásait is érdemes alaposan szemügyre venni!

Zuglói kocsiszín

Pontok

1

Zuglói kocsiszín

Ahová a villamos aludni tér
Budapestépítészetipari örökségközlekedéstörténet

Az 1880-as években a közlekedés igyekezett felvenni a fővárosi polgárok életének felgyorsult ritmusát – ekkor jelentek meg a villamosok is. A modern közlekedés kiépülésével a város egésze megnyílt a lakói számára, a munka, a vásárlás és a szórakozás már nem a lakóhely közvetlen környezetére korlátozódott.

Még több infó
2

Régi vasúti indóház

Az egykori Vizafogó teherpályaudvar megmaradt épülete a mai Vizafogó parkban áll
Budapestépítészetipari örökségközlekedéstörténet

A Vizafogó teherpályaudvar szép példája a funkcióváltó épületeknek: az egykori jellegzetes vasúti fogadóépület ma irodaépületként működik. Az indóház elnevezés mára viszont kikopott a köznyelvből.

Még több infó
3

A Szabadság híd vámszedőházai

Apró házak őrzik észrevétlenül a történelmet a Szabadság híd tövében
Budapestépítészetközlekedéstörténetszázadforduló

A Szabadság hídon átsétálva sokan észre sem veszik, hogy pesti hídfőjénél két kis ház bújik meg: a régi hidak utolsó két megmaradt vámszedőháza. Annak idején minden hídhoz négy tartozott, ma már csak ez a kettő mutatja, hogy régen bizony fizetni kellett a hídon átkelésért. Vajon mit rejtenek ma ezek a bódék?

Még több infó
4

4-es Metró Fővám tér és Szent Gellért tér Pontok

Az igazi kortárs építészet Budapesten nagyon „underground". Corten acél, látszóbeton cikkcakkok és mozaikjáték a Duna két partján
Budapestcsillogáskortársközlekedéstörténet

A Duna két partját földalatti hídként kapcsolják össze a Szent Gellért tér és a Fővám tér ikerponta. A négyes metró gondolata már 1972 óta foglalkoztatta a fővárost, végül sok év tervezés és kivitelezési munka után 2014-ben adták át a vonalat.

Még több infó
5

Keleti Pályaudvar

Watt és Stevenson szobrai őrzik a diadalívet, mely egyeseknek lezárja a Rákóczi utat, másoknak pedig megnyitja a várost
Budapestépítészetközlekedéstörténetszázadforduló

1881-1884 között, a Magyar Királyi Államvasutak megbízásából, Rochlitz Gyula építész tervei alapján épült meg a Budapest-központi pályaudvar, azaz mai nevén a Budapest-Keleti pályaudvar. Az pont csarnokát és acélszerkezetét Feketeházy János tervezte.

Még több infó
6

A Lánchíd zászlótartó bástyája

Emlékkövek a régmúltból
DunaépítészetklasszicizmusközlekedéstörténetPest-BudaSzéchenyi

A Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán található, bejárat nélküli bástyák eredeti funkcióját ma már kevesen ismerik. A két kis építmény hangulatával és megjelenésével egyértelműen hozzájárul a belvárosi rakpart egyedi látványához.

Még több infó
7

Egykori lóvasút indóháza

Pest első személyszállító lóvasútja Újpestet és a Kálvin teret kötötte össze
építészetipari örökségközlekedéstörténetPest-Buda

Egy vállalkozás gyors sikeréhez gyakran nem kell más, mint elsőnek lenni. Ha pedig a társadalmi hasznosságát is sikerül bizonyítani, hosszabb távon is garantált a bevétel. Talán ennek is köszönhető az első lóvasúti indóház megmaradása.

Még több infó
8

Magyar Autóklub székháza

A 21. századi építészet egyik legjobb budapesti példája
Budapestépítészetkortársközlekedéstörténet

Az Újpest-Városkapu közelében található Magyar Autóklub Székház különleges tömegformálásával egyből kiválik a szomszéd panelházas lakótelep szögletes épületeinek sorából.

Még több infó

Ez is érdekelhet

To top
"