Mi maradt a régi pesti Belvárosból? – séta az eltűnt bástyák, virágzó főúri kertek és trükkös átjárók nyomában.
Több mint 125 évvel ezelőtt indult meg a mai Szabadság és Erzsébet hidak építése – ezzel az egykori városfalon belül húzódó környék – Pest legrégebbi részének a sorsa is végérvényesen megpecsételődött. A ma már aprónak tűnő, egy-kétemeletes házak és kis terek helyére alig egy évtized alatt felhúzták az elegáns bérpalotáival és üzletházaival a modernitás és a haladás győzelmét hirdető csillogó Belvárost. A régi Pest mára szinte nyomtalanul eltűnt, egy-két városfal töredék, pár csodálatosan megmaradt, aprónak tűnő klasszicista ház és rejtett barokk templom, valamint néhány szabálytalanul girbe-gurba utca és átjáró – mára mindössze ennyi őrzi az emlékét. A sétán most ezeket kutatjuk fel, hogy apránként feltáruljon előttünk a múltunk megannyi rétege.
***
Budapesten jó sétálni, és ezt egyre többen tudják: városszerte több tucat tematikus program közül lehet választani.
Ha felkeltettük az érdeklődésedet, és többet szeretnél megtudni a témáról és a környékről, keresd fel valamelyik budapesti sétaszervező társaság vezetett programját!
A Magyar utca egykor igazi, bár kissé kétes világhírnek örvendett – a rossz nyelvek szerint megfordult itt a századforduló teljes elitje, arisztokraták, bankárok, sőt, még az ide látogató külföldi hercegek és uralkodók is. De mi vonzotta őket ebbe a látszatra nem túl elegáns utcába?
Egykor a főúri luxus szimbóluma volt a belvárosi palota és a magas falakkal övezett kert, amely ma múzeum és a környék legszebb zöld oázisa. Gazdag történelme mellett ezernyi apró érdekességet rejt, mint a város egyik legidősebb eperfája, egy óriásnyúl, és a Beetz-féle „zöld villamos”.
Miért nem maradt semmi az egykori, barokk és klasszicista kori Pestből? A városfejlesztéssel járó átalakulások csak az egyik ok, a másik egy olyan természeti katasztrófa, amire ma is emléktáblák tucatjai emlékeztetik a járókelőket.
A síkságon fekvő Pestnek a Dunán kívül nem nagyon volt természetes védelmi vonala, így elég hamar elkezdték fallal, vizesárokkal megerősíteni a települést. Bár a 15. századi védműveket nagyrészt elbontották vagy elpusztultak, néhány nyomát a mai napig felfedezhetjük házak tűzfalába építve, vagy belsőudvarokon.
Elhagyva az egykori külterületeket elindulunk a Belváros szíve felé, amiről nem túl hízelgően írtak a 19. század vége felé. Ma ugyan kihagyhatatlan látványosság a Váci utca, de milyen is volt 130 évvel ezelőtt?
Magunk mögött hagyva a századforduló ipari hajtását megérkezünk a régi pesti Belváros szélére, és a ma már kissé rejtélyes hangzású Fővám térre. Pedig a névadó épület a mai napig itt áll, de vajon melyik ez? És mi az itt álló Szabadság híd, és a szomszédos Erzsébet híd „felelőssége” abban, hogy a történelmi Belváros jelentős része nyomtalanul eltűnt?
„Bálnák, ki a partra…” Avagy hogyan került ide ez a tengeri óriás emlős a Duna partjára, és mi is volt eredetileg? Az egyik legszebb pesti naplemente-néző spot izgalmas háttértörténete.
Hogy nézhetett ki a külvárosi Duna-parti szakasz, amikor még az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb folyami kereskedelmi gócpontja állt itt az Elevátor-házzal? Hova tűnt mindez, hogy átadja a helyét india első miniszterelnökéről elnevezett, Belváros felé vezető sétánynak?
